Korzika történelme és kultúrája

  • © Atout France - Daniel Philippe

  • © Atout France - Palomba Robert

Korzika történelme és kultúrája Corse fr

Kallisté, azaz legszebb az ókori görögök elnevezése szerint. Ma fõként az Ile de Beauté (Szépség szigete) néven emlegetik. Egy ezerarcú sziget, mely dúskál a fényekben, az ízekben és az illatokban... A sziget történelme ugyanúgy kiolvasható Filitosa emberformájú menhirjeibõl, az Alta Roccá-ban található „Castelli”-kbõl, mint a partvidék genovai citadelláiból, Castagniccia gazdag barokk díszítésũ templomaiból vagy az antik romokból.

Korzika őskorát lényegében a Torreán és Megalitikus
civilizációk határozták meg, amelyek maradványai a sziget minden részén fellelhetők (különösen Istria és Sartenais térségében); a sziget Kr. e. a 8. évezredben kezdett el benépesülni, Korzika ezt követő történelme hozzá hasonlóan erőteljes és változatos képet mutat. Az ókori görög és római uralom után, Korzika korai középkori történelmét az inváziók és a bizánci, szaracén stb. hódítók közötti összecsapások egymást követő hullámai jellemzik. A nagy tengeri hatalmak (Pisai és Genovai Köztársaság) megérkezése biztosította Korzika számára a viszonylagos stabilitást, pápai fennhatóság alatt, egészen a XVIII. század elejéig. 1768-ban Korzikát a Francia királysághoz csatolták, ezzel zárult le a parasztfelkelésekkel bevezetett 40 éven át tartó függetlenségi háború. Korzika történelmének szereplői nem mindannyian maradtak ismeretlenek, egyesek, mint Napóleon Bonaparte, Pascal Paoli vagy Sampiero Corso, a maguk módján befolyásolták Franciaország, vagy akár az egész világ történelmét.

Néhány fontos dátum:
1794 : Pascal Paoli visszatérése a száműzetésből és a Korzikai - Angol királyság megalapítása.
1796 : a sziget ismét francia fennhatóság alá kerül, 2 megyére osztva: Liamone és Golo.
1811 : Napóleon alatt, Korzika újraegyesítése 1 megyévé; Ajaccio a régió fővárosa.
1970 : Korzika lesz a 22. francia régió.
1981 : az 1765-ben Pascal Paoli által alapított Korzikai Egyetem ismételt megnyitása.
1982 : Korzika különleges státuszt nyer.

Korzika élõ kultúrája, amely évszázados szokásokat és tradíciókat örökít meg, teljes mértékben kifejezésre jut a zenében, az énekekben (chants polyphoniques Corses - többszólamú korzikai népdalok) és a kézmũvességben. Ezáltal a szigeten szervezett számos kulturális rendezvény, falusi vásár egy olyan kultúrába enged betekintést, amely kis híján eltũnt az azt hordozó társadalommal együtt.

Az identitás-törekvések nyomdokain megszületett egy a kultúra újraélesztését célzó mozgalom – a Riacquistu -, amely képes volt megvédeni egy társadalom tradícióit, és mindenekelõtt annak elsõdleges kifejezõeszközét: a nyelvet.

Másrészt a beszélt nyelv egyedülálló módon a latin és az olasz keverékébõl alakult ki, a korz ma már teljes jogú nyelvként van számon tartva; az iskolákból hosszú idõn keresztül ki volt tiltva, napjainkban viszont megkülönböztetett figyelmet kap azzal, hogy oktatása már az óvodától kezdõdõen biztosított. A nyelv újjáélesztése jelentõs lökést adott a szigetlakók alkotómũvészetének, a kulturális örökség újbóli felfedezését követõen a mũvészek új generációja megnyitotta a korzikai kultúrát a világ felé, egyesítve a hagyományokat a modernséggel.

Vallás - Nagypénteki körmenetek

Egészen sajátos hangulatúak a nagypénteki körmenetek Korzikán és a Nagypéntektõl Húsvét hétfõig tartó, ún. "Semaine Sainte". A csukja alatt megbúvó vezeklõk személyazonosságát legtöbb esetben csak a helyi pap tudná azonosítani. Lábukon nehéz vasláncokkal, a kereszt terhe alatt vonulnak végig a körmeneten.

Bonifacioban mind az öt szerzetesrend egy nagy faládán hordozza körbe a saját védõszentjét. További látványos körmenetek is vannak még pl. Cap Corse-on, ahol a Nagypénteki délelõtti körmenet, a "Cerca" 12 km-en át vonul Erbalunga és Brando között, pontosabban a falutemplomtól falutemplomig.

Calvi a "Granitola" körmenetrõl ismert. Corte-ban a "Chris Roi" körmenetet este, gyertyafénynél rendezik. Cargése-ben, ahova a 18. sz.-ban 600 ortodox görög menekült a török hódítók elõl, a körmenetet a görög közösség az ortodox rítusok szerint tartja.

Egyik leghíresebb a "Catenacciu" körmenet, melyet Sartène-ben rendeznek: a középkori faluban ilyenkor leoltják a lámpákat, csak a gyertyák fényei égnek az ablakokban. A szũk utcákon a vezeklõ mögött halad a körmenet, miközben gyönyörũ korzikai egyházi énekek szólnak.