Katonai erődítmények

  • © Atout France - Hervé Le Gac

  • © Atout France - R−Cast

Katonai erődítmények

A nagybetűs történelem, a háborúk, hódítások és nagy vereségek tanúiként állnak Franciaország-szerte az erődök és fellegvárak.

Már az ősember is megerősítette barlangja bejáratát a ragadozók ellen, a gall városkákat árkok övezték, mint Enserun városát. A rómaiak ennél sokkal szakszerűbb előkészületekkel várták az ellenséget. A középkorban pedig a stratégiai pontokon megépülnek az első komolyabb erődvárak, hogy aztán egyre több és több legyen belőlük, és a parasztok vész esetén oltalmat találhassanak, persze ha jól megfizetik. A feudális építészet legremekebb alkotásai: Coucy-le-Chateau (Aisne megyében), Chateauneuf-en-Auxois (Côte-d'Or), Chateaudun (Eure-et-Loire megyében), Vincenne (Val-de-Marne), Carcassonne (Aude), Aigues-Mortes bástyái (Gard), a Saint-André erőd Villeneuve-les-Avignon-ban (Gard), Angers (Maine-et-Loire), Pierrefonds (Oise), Sedan (Ardennek)... De ki ne felejtsük a fantasztikus sziklaháttér előtt magasodó, hátborzongatóan fantasztikus Khatar erődítményvárakat a Pireneusokban.

A XVII. században XIV. Lajos nevezte ki erődügyi biztosnak Vauban marsallt, aki minden stratégiai fontosságú helyet, kikötőt és fellegvárat megerősített fallal vetetett körbe - ennek eredményeképp néz ki úgy Mont-Dauphin (Hautes-Alpes), Besancon (Doubs) vagy Belfort (Territoire de Belfort), ahogy kinéz.

A XIX. században az építész Viollet-Leduc jó pár erődöt és várat, köztük a Carcassonne-it és a pierrefonds-it is restaurálta, nem osztatlan sikerrel. A Königsburgi várat (Haut-Koenigsburg Bas-Rhin megyében) pedig II. Vilmos építésze, Bodo Ebhardt újította fel 1900-ban.